Nagy újítások a magyar KKV-knak az Európai Uniós pályázatokban 1. feltételesen visszatérítendő támogatás bevezetése
Korábbi írásunkban már olvashattak arról hogy milyen új változások lesznek a következő pályázati időszakban. Most azonban az egyik legmeghatározóbb innovációról szeretnénk tájékoztatást adni. Az Európai Unió által biztosított támogatásokban teljesen új, mondhatni úttörő változások kerültek bevezetésre, méghozzá a feltételesen visszatérítendő támogatások révén. Röviden összegezve ez egy kölcsön/hitel, ami a fenntartási időszak alatt a kötelező vállalások teljesítése után válhat (különböző kritériumok teljesítése esetén) részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatássá.
Nézzük is meg részletesen, hogy miről is szól pontosan ez a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások részére szóló Magyarországon elsőként induló finanszírozási forma, amelyhez hasonló elven működő pályázat egyedül Portugáliában érhető el az Európai Unióban.
A 2021–2027 programozási időszak sikeres végrehajtása érdekében, új 11 pontból álló forráselosztási eszközök kidolgozására került sor a Kormány 1064/2019. (II. 25.) határozata alapján.
A GINOP-1.2.10-19, "Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai modernizációjának támogatása” című felhívás volt az első a 2014-2020-as ciklusban, ami az egyik ilyen jellegű új pilot-projekt.
Aminek a sikerét követően a GINOP-1.2.8-20 volt az első, ahol tömegpályázatban alkalmazták, ami szintén nagy sikernek örvendett.
Az új támogatási forma lényege, hogy a támogató szervezet előre meghatározott eredményességi mérésének kell a támogatást igénylő fejlesztéseinek megfelelnie. Az eredményesség mérésre általában két alkalommal kerül sor a benyújtott projekt esetében:
Az első a kötelező vállalás teljesülésének vizsgálata a projekt megvalósítását követően – a záró pénzügyi elszámolás elfogadásának időpontjában. Például a „GINOP-1.2.8-20 A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című pályázatnál mérik, hogy a 90%-os foglalkoztatás megtartás megvalósult-e. Ez úgymond az alapfeltétel, és amennyiben nem teljesül, arányosan csökken a támogatás.
A második mérési pont a projekt fizikai befejezését követő első lezárt üzleti év, amely az 1. (Záró) Projekt Fenntartási Jelentésben kerül ellenőrzésre. Ez is két részre osztható:
Az elsőtől függ az átfordulás 30%-a (GINOP-1.2.8-20-nál, felhívásonként eltérő lehet), ami annak függvénye, hány alkalommal kezdeményezett szerződésmódosítást, változásbejelentést az igénylő (maximum értékek vannak meghatározva, amiket nem léphet túl a kedvezményezett).
A második a tényleges eredményességi mérés, ami független a korábban említett 30%-tól. Tehát ha azt nem teljesíti, a 70% még átfordulhat vissza nem térítendő támogatássá! Ezek vannak általában gazdasági mutatószámokhoz kötve és sávos rendszerben kiértékelve.
Ebből következik, hogy ha rosszul teljesít gazdaságilag a pályázó, de úgymond átgondolt projektet nyújt be és nem nyújt be számtalan módosítási igényt, akkor is megtarthatja a támogatás 30%-át.
A kormány tervei szerint az eredményességhez kötött visszatérítési arány miatt, a pályázók kiemelt figyelmet fordítanak majd arra, hogy hatékonyan hajtsák végre a gazdálkodásukra jelentős hatással bíró projekteket.
Azokat a fejlesztéseket fogják az új feltételesen visszatérítendő támogatási forma bevezetésével támogatni, ahol a kedvezményezettek mérhető fejlődést érnek el a saját korábbi pozíciójukhoz képest.